Slobodna Vojvodina

Szerbhorváth György

 Az, hogy Szerbiában a két hónapja megtartott választásokon csupán harmadik helyen végző pártszövetség egyik pártjának elnöke, Ivica Dačić alakíthat kormányt, önmagában még nem meglepő, hisz az ő Szocialista Pártja vált a mérleg nyelvévé.

Az eddigi államelnök, Boris Tadić túl sokat akart markolni, már a választások előtt megegyeztek Dačićékkal, hogy a továbbiakban is folytatják majd a koalíciós kormányzást. Aztán a demokraták seggre estek. Akárcsak a Vajdasági Magyar Szövetség, amely így nem válhat a köztársasági kormányzat részévé. A „haladók”, a választásokon relatív többséget szerzett párt többet ígért a szociknak.

Szerbhorváth György

 Noha már kampánycsend volt Szerbiában, az Omega pénteken énekelte el a Petróleumlámpát Szabadka főterén, fényt hozva a (magyar) éjszakába. Rossz az, aki rosszra gondol: csak a magyarok példás összefogását hivatott bizonyítani, hogy ingyenesen szállították a népet vidékről a városba, csupán SMS-ben kellett regisztrálni.

 Már könyvtárnyi anyag született arról, hogy a média nem feltétlenül befolyásolja a választások eredményét – mert ha igen, a sokat szidott „szoclib médiafölény” ellenében sosem jutott volna hatalomra pl. a Fidesz sem. Vagy köztudott, hogy az USA-ban azt, hogy a republikánusokra vagy a demokratákra fogunk szavazni, jobban meg lehet jósolni az alapján, felmenőink kire szavaztak. Úgyhogy egy rockkoncerttel sem lehet csodát tenni. A politikusok mégis azt hiszik, lehet. Legfeljebb annyiban lehet igazuk, hogy motiválják azokat – és inkább a fiatalokat -, akik rájuk szavaznának, csak nem biztos, hogy épp vasárnapra kijózanodnak a bulik után.

Szerző: Szerbhorváth György

A sajtószabadság elleni harc egyik éllovasa ugyanis nem más, mint Emir (pardon: Nemanja) Kusturica, az errefelé oly istenített filmrendező.

De kezdjünk inkább onnan, mi van horvát barátainknál. Mert nem kell ahhoz egy kanyi médiatörvény sem, hogy például az állami tévé kézivezérelt legyen, ezt tudjuk régóta. Nos, a horvát állami tévé, a HRT körül úgy havonta tör ki egy-egy nagyobb botrány (a kisebbeket nem követjük, minek), onnan kezdve, hogy a kormányzó párt képviselői csak úgy odaszólnak, ki nem lehet vendég, egészen odáig, hogy a legnevesebb újságírókat-riportereket-szerkesztőket száműzik a képernyőről. Mondani sem kell, amikor egy brit EU-képviselőnek, Roger Helmernek ez feltűnt, Zágrábból azzal pörköltek vissza, hogy no, éppen az effajta EU-képviselői fellépés az igazi politikai nyomásgyakorlás a szabad és független horvát állami médiára.

Virág Árpád

Miroslav Ilić: Hogy követeléseit megvalósíthassa, Vajdaságnak az elszakadást is lehetséges végkifejletként kell Belgrád elé terjesztenie.

A Vajdasági Klub civil szervezet által rendezett újvidéki kerekasztal-megbeszélésen, melyen a tartományt érintő legújabb gazdasági statisztikai adatokat vitatták meg – kiemelve egyebek mellett azt is, hogy Vajdaság évről évre lejjebb kerül az ország régióit összehasonlító-rangsoroló listákon –, prof. dr. Miroslav Ilić politikus, a volt Vajdasági Szociáldemokrata Párt vezetője kijelentette: eljött az ideje a „vajdasági kérdés radikalizálódásának”, vitát nyitva az esetleges elszakadásról, államiságról is. A kijelentés elég merésznek számított ahhoz, hogy az összes szerbiai lap megjelentesse, nem ritkán a „felháborító” jelzővel illetve. A politikust arról kérdeztük, hogyan látja Vajdaság jelenlegi helyzetét, s miként képzeli el a tartományról folyó közvita radikalizálódását.